I.fejezet 8.rész

Zoe szemszöge:
Alighogy hazaértünk már csörrent is a telefonom:Niall volt az.
-Szia bébi!Minden rendben?Épségben hazaértetek?
-Sziia Niaaaaaall!Persze minden a legnagyobb rendben.Csak úgy hiányzol!-nyafogtam neki a telefonba.
-Jaj te is nekem de nagyon!-mondta erre ő is.
-De drágám most mennem kell mert megyünk valahova a srácokkal.Meg beszélek Harryvel erről az egészről..Már ha szóbaáll velem.-mondta és eközben foozatosan halkult a hangja.
-Hát ne nagyon faggasd hanem csak inkább ilyen finoman megfogalmazott kérdéseket tegyél fel, jó?-mondtam neki, mert már ismertem.Ha valamit nem tud betűről betűre, akkor addig nem nyugszik míg ki nem deríti.
-Jólvan baba óvatos leszek de már tényleg megyek..Puszi!Szeretlek!-mondta majd elköszöntem tőle és leraktuk a kagylót.
Emilyvel elkezdtünk kipakolni.Ahogy pakoltunk, nagyon sok minden előjött:a strandjegyek, a repülőjegyek..és Emily megtalálta Harry nyakláncát is.Elkezdett sírni ahogy a kezében szorongatta. -Emily.Mit beszéltetek a kórteremben?-kérdeztem tle és mellé ültem az ágyra.
-Semmit...Elmondta hogy szeret és bármit megtenne értem...-mondta majd hangja elcsuklott.
-De hisz ez jó, nem?!-próbáltam felviditani.
-Nem Zoe nem jó!-ordított velem majd kirohant a szobából.

Emily szemszöge:
Nem bírtam ki.Ahogy megláttam a nyakláncot, minden eszembe jutott.

Előttem ugrott le.Miattam.Értem.És én elutasítottam.De Josht már lehet hogy nem is szeretem?Igen.Ez az!Nem Emily NEM!Te Josht szereted és nem pedig Harryt!-mondtam magamban.De akkor miért va ,,lelkiismeretfurdalásom" Harry miatt?És..Azt hiszem hiányzik..Talán belészerettem?Úgy láttam magam előtt mint egy angyalt.

-gondolkodtam ede aztán megcsörrent a telefonom.Zoe volt az:
. -Elárulnád hol a francban vagy?-hallom már az udvarról ahogy dübörögve fut le a lépcsőn.
-Az udvaron ülök te gyagya!-nevettem el magam a telefonba.Már hallom is hogy jön.
Talán elmondom neki...
-Ohh hála az égnek Emily!DE mi..-nem hagytam hogy befejezze.
-Zoe..El kellene mondanom neked valamit..
-Igen?-kérdezett vissza kiváncsian.
-Szóval..én..azthiszem..beleszerettem Harrybe..
-Micsoda?!?!-értetlenkedett Zoe.
-Jól hallottad!Melyik fiú tenné azt egy lányért hogy leugrik egy épület tetejéről?!AKI HALÁLOSAN SZERELMES ABBA A LÁNYBA!!-világositottam fel.
-Ez igaz..De ez miért nem jutott eszedbe korábban?És most mi lesz Joshhal?-kérdezte meglepődve. -Joshhal?!Hát nem tudom..beszélnem kellene vele, de nincs itthon.-mondtam "szomorúan".
De ekkor érkezett egy üzenet a telefonomra:"Szia Emilym!Nem kellett 2 hétig folyamatosan ott maradnom, így megyek haza egy pár nap pihenőt tartani.Meg kène beszélnünk a dolgokat.
Puszi:a TE Joshod.
-Bunkó.-jelentette ki határozottan Zoe.
-Nem.Csak nagyképű.Azt képzeli ő a világ ura meg ilyesmik.De valahogy mégis nehezemre esne csak úgy elhagyni.Nem tudom miért.-mondtam, majd a témát elterelve indultam be a házba.
Zoe is egyből jött utánam.Megállt a konyhában vacsorát csinálni én meg addig kiválasztottam a filmet amit meg akartunk nézni.Az este hátralevő része evéssel,TVzéssel és beszélgetéssel telt.
De nem komoly beszélgetésekkel.Csak a holnapi napról tárgyaltunk, ugyanis elmegyünk vásárolni.Már alig várom.

*másnap reggel*

Zoe szemszöge:
-Ébresztőőő!Hasadra süt a naaaap!-üvöltött Emily majd lehuppant mellém az ágyra.
-Jaaj ne már!Még olyan korán van.-szóltam vissza n eki félkómásan.
-Na ne túlozz.Délelőtt fél 10 van!Gyorsan készülj és irány shoppingolni!-visitott Emily megint a fülembe.Nagy nehezen kimásztam az ágyból , egy gyors reggeli, smink, ruha és már kész is voltam.
Elmentünk a plázába.Emily vett magának egy pár cipőt ésn ruhát, velem együtt.
Vettünk egy ugyanolyan karkötőt is.Ez volt a baràtságunk védjegye.Mikor végeztünk a vásárlással, bementünk még egyet a Starbucks-ba inni valamit,

aztán mentünk is haza.Mikor be akartunk menni, Emily észrevett egy csomagot a postaládában.
-Zoe ezen a te neved áll!-ujjongott majd átadta a kis dobozt.
-Ez Niall írása!-sikitottam fel miközben bontottam a dobozt.
Egy gyönyörű karkötő és egy cetli volt bennd.
Az írás a papíron pedig ez volt:"Remélem örülsz az ajándéknak bébi!De ha kijössz az erkélyedre találsz még egy sokkal jobbat is.Puszi:Niall♥"
Mondanom sem kellett, egyből rohantam felfele.Mikor beléptem a szobámba..Wao..elállt a lélegzetem.Az ágyon rózsaszirmok voltak szív alakban és az erkélyre vezető út gyertyával volt kirakva.Mivel már este volt, csak a gyertyák fénye világitotta be a szobát és területét.
Éppen az ágyamhoz közeledtem mikor egy ismerős hangot hallottam.Kirohantam az erkélyre és nem tévedtem.Ott volt kezében a gitár és a You & I-t énekelte.

Amit ő írt.És ezt most nekem énekli.Nem bírtam tovább, elsírtam magam, de aztán egyből le is rohantam hozzá.Emily eközben a ruhásszekrényét rdndezte, de mikor meglátott lefele futni, utánamjött.Mikor kiértem az udvarra egyből Niall nyakába ugrottam majd m3gcsókoltam.
-Ez nekem szólt?-kéfdezem tőle.Erre egy halványat bólintott, majd megcsókolt.
Elmondhatatlanul boldog voltam.

Emily szemszöge:
Mikor Zoe futott lefele, volt egy sejtésem hogy miért.Bementem a szobájába és igazam lett.Lenéztem az erkélyről és itt is az volt amire számitottam.Kimentem a szobából majd kiballagtam az ajtón.Meglepetésemre mindegyik fiú ott állt az 1Dből.Kivéve Harry.
Elszomorodtam és elindultam visszafele.De ekkor Niall észrevett.
-Jaj szia Emily!-mondta majd odahúzoztt Zoehoz és a többiekhez a.Épp most végeztek a bemutatkozással.
-Sziasztok.-köszöntem halvány mosollyal az arcomon.
-Emily vagyok, demost mennem kell.Örülök hogy találkoztunk.Sziasztok.-köszöntem el de Zoe visszahúzott.
-Na ugyan már Emily!Gyere mutatkozz be a többieknek rendesen!-biztatott és erőt véve magamon teljesítettem kivánságát.Sok beszélgetés, evés és nevetés után Niall és Zoe hosszú búcsút vettek egymástól és persze mi Zoeval  többiektől is elköszöntünk.A srácok hazamentek, mi pedig beballagtunk a házba.Ránéztem a telefonomra.Josh üzent hogy holnap találkozzunk.Kíváncsi vagyok mi lesz ebből.