I.fejezet 9.rész

Emily szemszöge:
Este lefürödtem, és már mentem is aludni, mivel ma korán kellett felkelnem.Joshhal beszéltünk délelőtt, hogy mégis mi legyen a mai program.A megbeszélt hely egy nagyon elegáns étterem volt.Nem értettem, hisz sosem szokott ilyen "puccos" helyekre járni, és a véleménye is megvan róluk.És hát..Nem túl pozítív amit ezekről a helyekről gondol.De mindegy ez most.Az a lényeg, hogy legalább elvisz valahova.Elmerülve gondolataimban készülődni kezdtem.A ruhámat is nagy nehezen kiválasztottam, majd egy laza sminket dobtam fel.

Josh azt mondta, hogy délre jön értem, mert utána még valami utazéssal kapcsolatos tárgyalásra kell mennie.De mint az előbbi dolog:ez sem izgat annyira.Kész lettem, és már Josh csengetett is.Kiléptem az ajtón, egy gyors csók, majd már kézenfogva sétáltunk is az autóhoz.Útközben nem nagyon beszélgettünk, maximum csak ilyen általánosabb dolgokról.Semmi olyanról, amiről igazán kellett volna.Körübelül 20 perc elteltével már oda is értünk az étteremhez, Josh kiszállt és kinyitotta az ajtómat.
-Hölgyem!-mosolygott miközben kiszálltam.
-Micsoda udvarias, Uram!-vicceltem mosollyal arcomon, mire egy lágy puszit nyomott a homlokomra.Derekamat átkarolva indultunk be az étterembe.

Megálltunk az ajtóban.Josh azt mondta lebeszéli még az asztalunk, hogy mégis hol van.Odament egy pultoslányhoz.Elbambultam.Az étteremben minden asztalon egy gyertya volt.Nagyon romantikus érzést adott.Josh már vissza is jött, és odavezetett az asztalhoz.Az előbbi pultoslány már hozta is nekünk az étlapot.Josh rákacsintott köszönetképpen.Ez az egész egy kicsit olyan gyanús nekem.

Zoe szemszöge:
Emily üzent délelőtt, hogy Joshhal megy randizni és megbeszélik a dolgokat.Jó lenne, ha Emily és Harry összejönnének.Nem csak azért, mert én Niallel vagyok, hanem azért, mert tudom és látom, hogy Josh nem szereti Emilyt.És Emily pedig azt hiszi, hogy ő szereti Josht és ez kölcsönös is.De nem.Emily Harryt szereti.ÉN TUDOM!ÉS FEL FOGOM VILÁGOSÍTANI ERRŐL!Már alig várom, hogy hazaérjen.

Emily szemszöge:
Éppen ettünk, mikor Josh megszólított.
-Na szóval mi is történt azzal a pasival Hollywoodban aki kórházba került,-kérdezte kíváncsian.Az ütő is megállt bennem.
-Öhm..Hát..Leugrott egy épületről...-feleltem neki kissé félénken.
-És ehhez neked hogy van közöd?
-Úgy, hogy miattam ugrott le..-mondtam neki, majd egy könnycsepp csordult ki szememből.
-És ez téged érdekel?-kérdezett vissza flegmán.Lehajtottam a fejem.Nem mertem megszólalni.
-Nekem mennem kell.-törte meg 10 perc néma csend után a köztünk frusztráló levegőt.-Örülök, hogy találkoztunk.Majd még beszélünk.-köszönt ek, majd egy csókkal búcsúztunk egymástól.-Hopp a számla!-jutott eszébe hirtelen majd már ment is oda ahhoz a csajhoz aki eddig mindig rajtunk lógott.Én pedig elbújtam egy oszlop mögé, és onnan lestem őket.Josh körbenézett majd mikor nem látott, szenvedélyesen megcsókolta a csajt.Tudtam...
-Szemét!-ordítottam, majd kifele rohantam.Josh utánam loholt.
-Emily, Emily, várj már meg!Megmagyarázom!-nyúlt a kezem után és maga felé fordított.Már nagyon sírtam.
-Mit Josh?Ugyan mit akarsz megmagyarázni?Ez így tök egyértelmű volt.Hagyj békén!-fordultam el tőle, de egy váratlan pillanatban visszaléptem és lekevertem neki egyet.
-Auu.Ezt most minek kellett?-kiáltott fel nyávogósan.
-Miért kellett?!Azért, mert elhitetted velem, hogy szeretsz, de ennek fele sem volt igaz!..ÁTVERTÉL!MEGCSALTÁL!És még te vagy felháborodva?!SZÁNALMAS VAGY!Hallgatnom kellett volna Zoera!Te csak egy nőcsábász vagy!Nem tudod mi az, hogy "szeretni"...Vége Josh...VÉGE...-üvöltöttem a szemébe, miközben arcomon patakokban folytak végig a könnyek.Pont most?Mikor boldognak kéne lennem, mert már utazunk is Londonba?!Hinnem kellett volna Zoenak..-beszélgettem magamban miközben sétálgattam.Már sötétedett, így elindultam hazafele.A telefonom meg sem mertem nézni.Szerintem Zoe már halálra aggódta magát miattam.Mivel ma nálunk alszik, úgy érzem ki leszek oktatva.De jobb is.Ezentúl akármi is lesz, hallgatni fogok rá.Ezekkel a gondolatokkal léptem be a bejárati ajtónkon.Mivel anyáék valami jótékonysági estén vannak, ezért csak mi leszünk ketten Zoeval.Beestem az ajtón, majd Zoe egyből a nyakamba ugrott.Látta rajtam, hogy valami nincs rendben.
-Emily?!Ugye nem csinált veled semmit az a barom??-kérdezte, de tudta a választ vörösre kisírt szemeimből.
-Megcsalt.Ennyi.-feleltem, és megint elkezdtem sírni.Zoe elképedt.
-Hogy az a ***!!
-Ne Zoe.Hagyjuk.Ne beszéljünk erről.Kérlek!Inkább pakoljunk be nekem Londonra.-kérleltem és egy halvány mosolyt erőltettem az arcomra.
-Értem.Rendben,Ahogy csak szeretnéd.-mosolygott ő is.És jó érzés volt.Megkönnyebbült voltam.Mert rájöttem, hogy sosem szerettem Josht igazán.