Csak ültem és mozdulni sem bírtam a gépen.Bedugtam a fülembe a fülhallgatómat és elmerültem a gondolataimban.Nagy szerencsémre nem voltak sokan a business osztályon így egyedül tudtam ülni.Végig az ablakon bámultam kifelé és az egyre világosabb eget néztem.Egyszer csak azt vettem észre ,hogy egy lány rohant el mellettem utána pedig az biztonságiak és a stewardess.Az első osztály felé futott így lehetséges ,hogy valami híres ember is van a gépen.Elgondolkodtam.A lányon 1D poló volt.Te jó ég.Harry itt van a gépen..
De ő nem tudja,hogy eljöttem vagy mégis?! Azonnal írtam Zoenak:
Emily: Harry tudja ,hogy itt vagyok a gépen? Hogy jövök haza?
Zoe: Niall elmondta neki miután elbúcsúztunk tőled a reptéren..de miért lényeg ez?
Emily: Mert ott volt a reptéren és valószínű ,hogy itt van a gépen!!!
Zoe: MI?!Te láttad? Miből gondolod ,hogy ott van?
Emily: Őrölt rajongó futott 1D pólóban az első osztály felé.
Zoe: Baszki..utánad ment! Nem gondoltam volna de akkor talán tényleg szeret.
Emily: Ha tényleg szeret akkor nem mondta volna azt amit mondott.
Zoe: Megijedt..ne felejtsd el,hogy még csak 20 éves!
Emily: Én meg 18 vagyok! és bírom a helyzetet.
Zoe: Egy lány 100x erősebb !
Emily: Beszélnem kell vele.
Zoe: IGEN!!! sok sikert! xoxo
Emily: Harry tudja ,hogy itt vagyok a gépen? Hogy jövök haza?
Zoe: Niall elmondta neki miután elbúcsúztunk tőled a reptéren..de miért lényeg ez?
Emily: Mert ott volt a reptéren és valószínű ,hogy itt van a gépen!!!
Zoe: MI?!Te láttad? Miből gondolod ,hogy ott van?
Emily: Őrölt rajongó futott 1D pólóban az első osztály felé.
Zoe: Baszki..utánad ment! Nem gondoltam volna de akkor talán tényleg szeret.
Emily: Ha tényleg szeret akkor nem mondta volna azt amit mondott.
Zoe: Megijedt..ne felejtsd el,hogy még csak 20 éves!
Emily: Én meg 18 vagyok! és bírom a helyzetet.
Zoe: Egy lány 100x erősebb !
Emily: Beszélnem kell vele.
Zoe: IGEN!!! sok sikert! xoxo
Miután Zoeval beszéltem odamentem a stewardesshez és megkérdeztem,hogy Harry van e az első osztályon.Egyből felismert és persze azt is megmondta ,hogy igen Harry van ott.Odaengedett volna de nem akartam.Megígértette velem ,hogy leszállásnál arra menjek.Erre igent mondtam.A levegőből már megismertem a bécsi repülőteret.
Miután a gép leszállt Stella ( a stewardess) jött is értem.Sietve húzott maga után.Mikor beléptünk a gép első részébe ,megláttam Harryt. Direkt előtte mentünk el és észre is vett.Hirtelen arra lettem figyelmes ,hogy hátulról megfogja a derekam ,megfordít és a szemembe nézve azt mondja:
-Babával vagy nélküle,esőben vagy napsütésben,viskóban vagy palotában,fiatalon vagy öregen ,nem érdekel semmi csak veled legyek!Szeretlek!Bocsáss meg..Soha többet nem engedlek el/Együtt megoldjuk a problémákat és felneveljük azt a lurkót.-könnyes szemmel hallgattam végig amiket mondott,tudtam,hogy ő még nem tudja az igazságot de nem akartam ezt elrontani.
Kézen fogva látszólag boldogan sétáltunk ki a reptérről.Lesifotósok vártak minket az autónál.Holnapra már az egész világ tudni fogja,hogy együtt vagyunk újra de ezt egyáltalán nem bánom.Az autóút Budapestig csendesen telt. Harry és én is éreztük,hogy meg kell beszélnünk a dolgokat.Amint hazaértünk anya és apa kétségbeesetten és meglepetten néztek.Megkértem Harryt ,hogy amíg megbeszélem anyáékkal mi történt menjen fel a szobámba.Leültünk a nappaliba és elkezdtem mesélni az "új életem " történetét.Egészen előröl ,hogy mindent pontosan úgy tudjanak meg ahogy történt és ne az újságokból kiszínezve.Sokkolta őket ez az egész de megértettek mindent.
A terhességgel kapcsolatban pedig annyit mondtak ,hogy bármi történik támogattak volna de azért szerintük várjunk még vele.A kínos beszélgetés után megkönnyebbülten néztem rájuk.Mire az egésszel végeztünk már délután 3 óra volt.Elmentek bevásárolni és én pedig Harryt hallottam lejönni a lépcsőn.A konyhában találtam meg és megálltunk egymással szemben.A konyhapultnak támaszkodott és megkérdezte:
-Tudom ,hogy nem azért jöttél el vagyis akartál mert szakítottunk.
-Harry én ..elvesztettem a babát.Tegnap előtt este elkezdett fájni a hasam és mire a mentők kiértek és kórházba vittek már késő volt.Azt mondták túl fiatal vagyok még ehhez.-mondtam és sírva Harryhez mentem.Szorosan magához ölelt.
Mikor felnéztem az ő arcán is lecsordult egy -két könnycsepp.Tovább öleltük egymást és tiszta szívből mondtuk egymásnak,hogy SZERETLEK.
Ezután felmentünk a szobámba és a kanapémon ülve fogtuk egymás kezét és boldogok voltunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése